DepiAnyu

Miért?

Langymeleg koranyári délelőtt volt. Ültünk a zöldellő fák alatt, melyek lombja között vidáman csicseregtek a madarak. Györgyi mécseseket gyújtott, majd egy füstölőt. Mozdulatai lassúak, szertartásosak voltak. A mécseseket a kerti asztalra tette, miközben én elmerengve figyeltem őt. Totális idill. Lehetett volna. Ha nem ott lettünk volna, ahol. És közben nem az történt volna, ami… Elgondolkoztam. […] Tovább

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!